2002. évi rendezvények

 

Tartalom:

14. Tavaszi Emlékhadjárat
Várjátékok Révkomáromban
II. Végvári Rombarát Nap Szigetváron
II. Aszódi Szent Kereszt Nap
Zsebeházi Napok és Bornemisza Kupa Tengődön
"Bornemisza Udvarház" előadások Aszódon

 

14. Tavaszi Emlékhadjárat

A Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület idén is részt vett az április 2-8 között immár tizennegyedszer megrendezett Tavaszi Emlékhadjáraton, mely az 1849 tavaszán aratott hadisikereinknek állít méltó emléket.
Az Emlékhadjárat állomáshelyei: Jászfényszaru, Hatvan, Boldog, Jászjákóhal-ma, Jászberény, Nagykáta, Tápióbicske, Kóka, Aszód, Isaszeg, Gödöllő, Vác.
Az aszódi megemlékezést, - az 1848-as emlékmű és Miskolczi Sándor huszár-kapitány sírjának megkoszorúzását - a Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület rendezte.
Az Emlékhadjárat során csatabemutatókon, hagyományőrző felvonulásokon, és emlékhelyek koszorúzásán vett részt, a mintegy 150 lovas és gyalogos katonai hagyományőrző. Az Egyesület népfölkelő szabadcsapatként támogatta a hon-védsereget.
Az idei Tavaszi Emlékhadjáratnak a Kossuth évforduló külön aktualitást adott. Ez alkalomból az Emlékhadjárat főszervezője a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht., Kossuth Érdeméremmel tüntette ki, az elmúlt évek során kiemelkedő munkát végzett katonai hagyományőrzőket. Az Egyesület tagjai közül Balatoni Imre vicekapitányt érte ez a megtiszteltetés.

A z Emlékhadjárat rendezvényeit hagyományosan nagy érdeklődés kísérte. A közönség ezreinek nyújtott lehetőséget történelmi ismereteik felfrissítésére, a méltóságteljes tiszteletadásra és ünneplésre, és nem utolsó sorban tartalmas szórakozásra.

 

Várjátékok Révkomáromban

Fényképalbum:

A Révkomáromban ( Komarno ) lezajlott kulturális fesztivál részeként került megrendezésre 2002. április 27.-én az "Öregvár"-ban, a helyi önkormányzat, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, és a "Szolnok" Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítvány szervezésében az "Élő magyar hadtörténelem" sorozat török időket felidéző epizódja.
A szervezők felkérésének eleget téve a Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület is fellépett a rendezvényen.

A helyszín különlegességét az adja, hogy a komáromi erődrendszer legrégebbi erőssége, jelenleg is katonai terület, melyet évente egyszer nyitnak meg a kulturális rendezvénysorozat kedvéért a nagyközönség előtt. A kirakodóvásárral, kézműves foglalkozásokkal, kiállítással és más bemutatókkal tarkított napi programba illeszkedett az "Élő magyar hadtörténelem" sorozat előadása.

A műsor első részében a résztvevő csapatok tartottak rövid fegyveres bemutatókat. A Bornemisza János Hagyományőrség Egyesületen kívül föllépett többek közt a Corona Hungarica Lovagi Hagyományokért Alapítvány, az Egervári Vitézlő Oskola Egyesület, a Balatonfelvidéki Radetzky Huszáregyesület Salföldi Kopjásai, a Szent Sebestyén Számszeríjász Csapat, és a Mátyásföldi Lovasegylet.

A bemutatók után a Honvéd Együttes Énekkara szórakoztatta a közönséget, majd a török hódoltság korában játszódó történelmi játék vette kezdetét. A párviadalokkal és csatával tarkított játék során történész narrátor segítségével ismerkedhettek meg a nézők a korszak hétköznapjaival, szokásjogával, harcaival, a szemben álló felek kultúrájával.

A sikeres fellépés után Révkomárom polgármestere fogadáson látta vendégül a résztvevő csapatok vezetőit, míg a legénység a Viking klub nevű szórakozó-helyen ünnepelt.
Az "Élő magyar hadtörténelem" sorozat 1848-49-es szabadságharcot idéző epizódja 2002 június 1.-én kerül megrendezésre a Komárom-Monostori erődben.

 

II. Végvári Rombarát Nap Szigetváron

A ROMBARÁT mozgalmat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2001 augusztus 4.-én bocsátotta útjára a Komáromi Monostori Erődben tartott Nyílt Nappal. A rendezvény sok látogatót vonzott, az oda zarándokló turisták száma azóta megduplázódott, és a befektetők is szép számban keresik meg lehetőségek után kutatva az erőd vagyonkezelőit. A ROMBARÁT mozaikszó: Renoválni, Oltalmazni, Megtartani, Befektetni, Alkotni, Rendbehozni, Ápolni, Támogatni.
A ROMBARÁT program, minden évben egy hasonló méretű országos rendezvénnyel kívánja felhívni a figyelmet egy-egy - sajnálatos módon - jelentős mértékben sérült épített csodára, azért hogy a mecénás kör felkutatása mellett az állampolgárok is érezhessék, ezek a műemlékek mindnyájunké és nem csupán a múltunkat, de jövőnket is rejtik.
A 2002. augusztus 10.-én megrendezett szigetvári ROMBARÁT napon, a vár területét vásárosok, csepűrágók, hastáncosok, mutatványosok, korabeli magyar és török zenét játszó zenekarok vették birtokukba. A folyamatosan pergő programok közül a nap fénypontját, a "Szigetvári vértanúk" történelmi eseményjáték és az "Opera Gála" jelentette.
A Mikó István és László Péter rendezésében, Körtvélyessy Zsolt (Zrínyi Miklós) főszereplésével előadott történelmi eseményjátékban, más hagyományőrző csapatokkal közösen, a Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület tagjai is részt vettek. A színpompás, pirotechnikai elemekkel is élethűvé tett, száznál több főt felvonultató kosztümös előadás, párbajokkal és csatajelenetekkel fűszerezve méltán nyerte el a közönség zajos tetszését. Az előadásról felvétel készült, mely reményeink szerint valamelyik televízió csatorna műsorán helyet kap a jövőben. A nap programját hang- fény- és tűzijáték zárta.

Bízunk benne hogy a kezdeményezés a következő évben, újabb helyszínen még látványosabb programokkal folytatódik.


II. Aszódi Szent Kereszt Nap

Lokálpatrióta buzgalommal az egri főtérhez is mérhető az aszódi Szabadság tér. Balról az emeletes városháza és a klasszicista stílusú tiszti klub, jobbról kereskedőházak övezik a Galga menti agórát. Északon parkba burkolózott, a XVIII. században épült kastélyok zárják le a teret, de kupoláik fölé magasodik a hátuk mögötti dombtetőre épült evangélikus templom tornya. A pázsitos, virágos területet a zajos 3-as főút választja el annak a mészárszéknek a helyétől, ahol Petőfi Sándor édesapja mérte a húst a mezőváros lakóinak. Csak egy vár hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen az illúzió katonai hagyományaink bemutatóján.

Persze a történelem sem csak várak előterében zajlott. A Galga mente évszázadokig fő felvonulási útja volt a legkülönbözőbb seregeknek (meséli Egry Gábor, a Csengey úti általános iskola történelemtanára és szabadidő-szervezője, aki diákokat is hozott magával a látnivalókra. A közeli várak, mint például a szandai, a bujáki a török idők támadásainak hullámtörőiként szolgáltak, védve a távolabbi, jelentősebb erősségeket).

Szívesen jöttem ide a gyerekekkel, mert az itt látható előadásokkal nem versenyezhet az iskolai órák fényképes, filmes illusztrálása. A diákok megfoghatják a fegyvereket, az öltözékeket, melyeknek a kivitele és az anyaga is korhű.

A Galga mente (régészeti feltárások bizonyítják) évezredek óta lakott hely. Az aszódi határban a Hosszúvölgyet ölelő dombokon egy középkori település is kialakult, amelynek a templomát a Szent Keresztről nevezték el, említette szombati megnyitójában Buzgán József plébános. Bagyin József polgármester örömmel fogadta a fiatalok kezdeményezését, mert olyan emlékekre irányítják az aszódiak figyelmét, amelyekről csak könyvekből olvashatnak, hiszen a nagyszülői emlékezet legfeljebb egy évszázadot ölel át

.

Ma még elenyésző Aszód idegenforgalma, nem tudunk egész napos programot ajánlani a turistáknak, ezért elkerülik a települést. Két kastélyunk is van, mindkettő üresen áll. Az egyik állami, a másik egyházi tulajdonú. Legutóbb kollégium és levéltár működött bennük. Bízom benne, hogy hamarosan újra benépesülnek, és megtörténik a felújításuk is. Ezekre épülhet fel bármilyen program, amelybe viszont már a kistérséget is érdemes bevonni, hiszen majd mindegyik faluban maradt tájház, falumúzeum Galgamácsától Zsámbokig, Dánytól Versegig.

Sok ember megfordult a hét végén Aszódon, de a jövőben arra lenne szükség, hogy még többen érdeklődjenek. Jó lenne az eseményhez kapcsolódó vásáron a kirakodók között látni szakmai anyagával, kiadványaival a főtértől 500 méterre lévő Petőfi Múzeumot is, amely így újabb látogatókat toborozhatna. Mert látogatókban a következő években sem lesz hiány, hiszen a kosztümös-fegyveres hagyományőrzés Balatoni Imre, az egyesület alelnöke szerint nem múló divat. Fejlődni fog, mert míg kezdetben csak a lelkesedés tartotta fenn, mára kialakult a támogatói köre, és pályázati források is megnyíltak a civil közösségek számára.

 

Zsebeházi Napok és Bornemisza Kupa Tengődön

Fényképalbum:

A Történelmi Lovas Egyesület ez év október 19-20-án is megrendezte az immár hagyományos "Zsebeházi Napokat" a Somogy megyei kis faluban, Tengődön.
A Történelmi Lovas Egyesület tengődi házában - a legendás "szellemházban" - magyar és külföldi katonai hagyományőrzők találkoznak évről-évre.

[Nagyításhoz kattints a képre]

A rendezvényhez tartozó felvonulás, a hősök emlékműve előtti tiszteletadás, és Zsebeházi huszárkapitány sírjának megkoszorúzása lassanként a község saját ünnepévé is vált.

[Nagyításhoz kattints a képre]
[Nagyításhoz kattints a képre]

 

Természetesen a rendezvény hivatalos részén túl, lehetőség nyílik a hagyományőrző csapatok bemutatkozására és a vidám szórakozásra is.

 

[Nagyításhoz kattints a képre]
[Nagyításhoz kattints a képre]

 

Ilyen közösség formáló, csapatépítő lehetőség a Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület által már harmadik alkalommal rendezett "Bornemisza Kupa" hagyományőrző vetélkedő. A csapatok íjazásban, rönkhajításban, és kötélhúzásban mérik össze tehetségüket.

[Nagyításhoz kattints a képre]
[Nagyításhoz kattints a képre]
[Nagyításhoz kattints a képre]

A Zsebeházi Napokat az esténkénti táncmulatságok és az éjfél utáni "nóta van!" programok teszik feledhetetlenné.

 

"Bornemisza Udvarház" előadások Aszódon

Fényképalbum:

A Bornemisza Akadémia - Bornemisza Udvarház idei rendezvényét 2002 november 22-23-án Aszódon a Művelődés Házában tartotta a Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület.
Az előadások a honfoglalás korát idézték.
Szöllősi Antal a " Jurták a honfoglalás tükrében" című előadásában a magyarság ősi lakhelyét mutatta be.

[Nagyításhoz kattints a képre]

Megismerkedtünk a jurta felépítésével, alkotó részeivel, és az abban lakók és a berendezési tárgyak szigorú elhelyezkedési rendjével. Az előadó maga is rendelkezik jurtával, sőt az elkészítésével is foglalkozik, így értékes gyakorlati tapasztalatait is megosztotta a közönséggel.Az előadás végén a jurtalakó népek életmódját ismerhettük meg.
Balogh Márton a beszédes című "Hogyan is készült a honfoglalás kori visszacsapó íj" témában tartott előadást.

[Nagyításhoz kattints a képre]

Bemutatásra kerültek az íjkészítés alapanyagai, megismerte a közönség az elkészítés egyes fázisait egészen a kész, működőképes fegyverig. A szemléletes bemutató során megtekinthetők, kézbe foghatók voltak a az elkészítés egyes fázisaiban lévő íjak, íj-alkatrészek.
"Sámánok és táltosok" címmel tartotta előadását Dr. Birtalan Ágnes, az ELTE Belső-ázsiai Tanszékének vezetője.

[Nagyításhoz kattints a képre]

A gazdag helyszíni tapasztalatokkal rendelkező elismert szakember diáival és szemléletes stílusával egy cseppnyi mongol pusztát varázsolt a terembe. Az ázsiai ember hétköznapi szakralitása, összevetve a globalizálódó világ harsány külsőségeivel, elgondolkozásra és eszmecserére késztette a jelenlévőket.
Rendhagyó történelemórát tartott Hidán Csaba történész a Károli Gáspár Református Egyetem tanára "A viselet, fegyverzet és a harcmodor összefüggése a honfoglaló magyaroknál" címmel.

[Nagyításhoz kattints a képre]

A gyakorlati bemutatóval fűszerezett előadás, számos tévhitet oszlatott el, melyek eleinkről máig is élnek a köztudatban. Hidán tanár úr az újdonság erejével ható tények és összefüggések sokaságával árasztotta el közönségét. Az előadás fokozatosan kötetlen beszélgetésbe csapott át, ahol mindenki kimerítő választ kaphatott kérdéseire.

[Nagyításhoz kattints a képre]
[Nagyításhoz kattints a képre]

 

A Bornemisza Udvarház következő rendezvényét 2003 tavaszára tervezi az egyesület, ahol az évforduló kapcsán a Rákóczi szabadságharc korát idézzük meg.

 

Vissza a Menüsorhoz