2002. évi rendezvények

 

Tartalom:

14. Tavaszi Emlékhadjárat
Várjátékok Révkomáromban
II. Végvári Rombarát Nap Szigetváron
II. Aszódi Szent Kereszt Nap
Zsebeházi Napok és Bornemisza Kupa Tengõdön
"Bornemisza Udvarház" elõadások Aszódon

 

14. Tavaszi Emlékhadjárat

A Bornemisza János Hagyományõrség Egyesület idén is részt vett az április 2-8 között immár tizennegyedszer megrendezett Tavaszi Emlékhadjáraton, mely az 1849 tavaszán aratott hadisikereinknek állít méltó emléket.
Az Emlékhadjárat állomáshelyei: Jászfényszaru, Hatvan, Boldog, Jászjákóhal-ma, Jászberény, Nagykáta, Tápióbicske, Kóka, Aszód, Isaszeg, Gödöllõ, Vác.
Az aszódi megemlékezést, - az 1848-as emlékmû és Miskolczi Sándor huszár-kapitány sírjának megkoszorúzását - a Bornemisza János Hagyományõrség Egyesület rendezte.
Az Emlékhadjárat során csatabemutatókon, hagyományõrzõ felvonulásokon, és emlékhelyek koszorúzásán vett részt, a mintegy 150 lovas és gyalogos katonai hagyományõrzõ. Az Egyesület népfölkelõ szabadcsapatként támogatta a hon-védsereget.
Az idei Tavaszi Emlékhadjáratnak a Kossuth évforduló külön aktualitást adott. Ez alkalomból az Emlékhadjárat fõszervezõje a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht., Kossuth Érdeméremmel tüntette ki, az elmúlt évek során kiemelkedõ munkát végzett katonai hagyományõrzõket. Az Egyesület tagjai közül Balatoni Imre vicekapitányt érte ez a megtiszteltetés.

A z Emlékhadjárat rendezvényeit hagyományosan nagy érdeklõdés kísérte. A közönség ezreinek nyújtott lehetõséget történelmi ismereteik felfrissítésére, a méltóságteljes tiszteletadásra és ünneplésre, és nem utolsó sorban tartalmas szórakozásra.

 

Várjátékok Révkomáromban

Fényképalbum:

A Révkomáromban ( Komarno ) lezajlott kulturális fesztivál részeként került megrendezésre 2002. április 27.-én az "Öregvár"-ban, a helyi önkormányzat, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, és a "Szolnok" Magyar Királyi Honvéd Hagyományõrzõ Alapítvány szervezésében az "Élõ magyar hadtörténelem" sorozat török idõket felidézõ epizódja.
A szervezõk felkérésének eleget téve a Bornemisza János Hagyományõrség Egyesület is fellépett a rendezvényen.

A helyszín különlegességét az adja, hogy a komáromi erõdrendszer legrégebbi erõssége, jelenleg is katonai terület, melyet évente egyszer nyitnak meg a kulturális rendezvénysorozat kedvéért a nagyközönség elõtt. A kirakodóvásárral, kézmûves foglalkozásokkal, kiállítással és más bemutatókkal tarkított napi programba illeszkedett az "Élõ magyar hadtörténelem" sorozat elõadása.

A mûsor elsõ részében a résztvevõ csapatok tartottak rövid fegyveres bemutatókat. A Bornemisza János Hagyományõrség Egyesületen kívül föllépett többek közt a Corona Hungarica Lovagi Hagyományokért Alapítvány, az Egervári Vitézlõ Oskola Egyesület, a Balatonfelvidéki Radetzky Huszáregyesület Salföldi Kopjásai, a Szent Sebestyén Számszeríjász Csapat, és a Mátyásföldi Lovasegylet.

A bemutatók után a Honvéd Együttes Énekkara szórakoztatta a közönséget, majd a török hódoltság korában játszódó történelmi játék vette kezdetét. A párviadalokkal és csatával tarkított játék során történész narrátor segítségével ismerkedhettek meg a nézõk a korszak hétköznapjaival, szokásjogával, harcaival, a szemben álló felek kultúrájával.

A sikeres fellépés után Révkomárom polgármestere fogadáson látta vendégül a résztvevõ csapatok vezetõit, míg a legénység a Viking klub nevû szórakozó-helyen ünnepelt.
Az "Élõ magyar hadtörténelem" sorozat 1848-49-es szabadságharcot idézõ epizódja 2002 június 1.-én kerül megrendezésre a Komárom-Monostori erõdben.

 

II. Végvári Rombarát Nap Szigetváron

A ROMBARÁT mozgalmat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2001 augusztus 4.-én bocsátotta útjára a Komáromi Monostori Erõdben tartott Nyílt Nappal. A rendezvény sok látogatót vonzott, az oda zarándokló turisták száma azóta megduplázódott, és a befektetõk is szép számban keresik meg lehetõségek után kutatva az erõd vagyonkezelõit. A ROMBARÁT mozaikszó: Renoválni, Oltalmazni, Megtartani, Befektetni, Alkotni, Rendbehozni, Ápolni, Támogatni.
A ROMBARÁT program, minden évben egy hasonló méretû országos rendezvénnyel kívánja felhívni a figyelmet egy-egy - sajnálatos módon - jelentõs mértékben sérült épített csodára, azért hogy a mecénás kör felkutatása mellett az állampolgárok is érezhessék, ezek a mûemlékek mindnyájunké és nem csupán a múltunkat, de jövõnket is rejtik.
A 2002. augusztus 10.-én megrendezett szigetvári ROMBARÁT napon, a vár területét vásárosok, csepûrágók, hastáncosok, mutatványosok, korabeli magyar és török zenét játszó zenekarok vették birtokukba. A folyamatosan pergõ programok közül a nap fénypontját, a "Szigetvári vértanúk" történelmi eseményjáték és az "Opera Gála" jelentette.
A Mikó István és László Péter rendezésében, Körtvélyessy Zsolt (Zrínyi Miklós) fõszereplésével elõadott történelmi eseményjátékban, más hagyományõrzõ csapatokkal közösen, a Bornemisza János Hagyományõrség Egyesület tagjai is részt vettek. A színpompás, pirotechnikai elemekkel is élethûvé tett, száznál több fõt felvonultató kosztümös elõadás, párbajokkal és csatajelenetekkel fûszerezve méltán nyerte el a közönség zajos tetszését. Az elõadásról felvétel készült, mely reményeink szerint valamelyik televízió csatorna mûsorán helyet kap a jövõben. A nap programját hang- fény- és tûzijáték zárta.

Bízunk benne hogy a kezdeményezés a következõ évben, újabb helyszínen még látványosabb programokkal folytatódik.

II. Aszódi Szent Kereszt Nap

Lokálpatrióta buzgalommal az egri fõtérhez is mérhetõ az aszódi Szabadság tér. Balról az emeletes városháza és a klasszicista stílusú tiszti klub, jobbról kereskedõházak övezik a Galga menti agórát. Északon parkba burkolózott, a XVIII. században épült kastélyok zárják le a teret, de kupoláik fölé magasodik a hátuk mögötti dombtetõre épült evangélikus templom tornya. A pázsitos, virágos területet a zajos 3-as fõút választja el annak a mészárszéknek a helyétõl, ahol Petõfi Sándor édesapja mérte a húst a mezõváros lakóinak. Csak egy vár hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen az illúzió katonai hagyományaink bemutatóján.

Persze a történelem sem csak várak elõterében zajlott. A Galga mente évszázadokig fõ felvonulási útja volt a legkülönbözõbb seregeknek (meséli Egry Gábor, a Csengey úti általános iskola történelemtanára és szabadidõ-szervezõje, aki diákokat is hozott magával a látnivalókra. A közeli várak, mint például a szandai, a bujáki a török idõk támadásainak hullámtörõiként szolgáltak, védve a távolabbi, jelentõsebb erõsségeket).

Szívesen jöttem ide a gyerekekkel, mert az itt látható elõadásokkal nem versenyezhet az iskolai órák fényképes, filmes illusztrálása. A diákok megfoghatják a fegyvereket, az öltözékeket, melyeknek a kivitele és az anyaga is korhû.

A Galga mente (régészeti feltárások bizonyítják) évezredek óta lakott hely. Az aszódi határban a Hosszúvölgyet ölelõ dombokon egy középkori település is kialakult, amelynek a templomát a Szent Keresztrõl nevezték el, említette szombati megnyitójában Buzgán József plébános. Bagyin József polgármester örömmel fogadta a fiatalok kezdeményezését, mert olyan emlékekre irányítják az aszódiak figyelmét, amelyekrõl csak könyvekbõl olvashatnak, hiszen a nagyszülõi emlékezet legfeljebb egy évszázadot ölel át

.

Ma még elenyészõ Aszód idegenforgalma, nem tudunk egész napos programot ajánlani a turistáknak, ezért elkerülik a települést. Két kastélyunk is van, mindkettõ üresen áll. Az egyik állami, a másik egyházi tulajdonú. Legutóbb kollégium és levéltár mûködött bennük. Bízom benne, hogy hamarosan újra benépesülnek, és megtörténik a felújításuk is. Ezekre épülhet fel bármilyen program, amelybe viszont már a kistérséget is érdemes bevonni, hiszen majd mindegyik faluban maradt tájház, falumúzeum Galgamácsától Zsámbokig, Dánytól Versegig.

Sok ember megfordult a hét végén Aszódon, de a jövõben arra lenne szükség, hogy még többen érdeklõdjenek. Jó lenne az eseményhez kapcsolódó vásáron a kirakodók között látni szakmai anyagával, kiadványaival a fõtértõl 500 méterre lévõ Petõfi Múzeumot is, amely így újabb látogatókat toborozhatna. Mert látogatókban a következõ években sem lesz hiány, hiszen a kosztümös-fegyveres hagyományõrzés Balatoni Imre, az egyesület alelnöke szerint nem múló divat. Fejlõdni fog, mert míg kezdetben csak a lelkesedés tartotta fenn, mára kialakult a támogatói köre, és pályázati források is megnyíltak a civil közösségek számára.

 

Zsebeházi Napok és Bornemisza Kupa Tengõdön

Fényképalbum:

A Történelmi Lovas Egyesület ez év október 19-20-án is megrendezte az immár hagyományos "Zsebeházi Napokat" a Somogy megyei kis faluban, Tengõdön.
A Történelmi Lovas Egyesület tengõdi házában - a legendás "szellemházban" - magyar és külföldi katonai hagyományõrzõk találkoznak évrõl-évre.

A rendezvényhez tartozó felvonulás, a hõsök emlékmûve elõtti tiszteletadás, és Zsebeházi huszárkapitány sírjának megkoszorúzása lassanként a község saját ünnepévé is vált.

 

Természetesen a rendezvény hivatalos részén túl, lehetõség nyílik a hagyományõrzõ csapatok bemutatkozására és a vidám szórakozásra is.

 

 

Ilyen közösség formáló, csapatépítõ lehetõség a Bornemisza János Hagyományõrség Egyesület által már harmadik alkalommal rendezett "Bornemisza Kupa" hagyományõrzõ vetélkedõ. A csapatok íjazásban, rönkhajításban, és kötélhúzásban mérik össze tehetségüket.

 

"Bornemisza Udvarház" elõadások Aszódon

Fényképalbum:

A Bornemisza Akadémia - Bornemisza Udvarház idei rendezvényét 2002 november 22-23-án Aszódon a Mûvelõdés Házában tartotta a Bornemisza János Hagyományõrség Egyesület.
Az elõadások a honfoglalás korát idézték. Szöllõsi Antal a " Jurták a honfoglalás tükrében" címû elõadásában a magyarság õsi lakhelyét mutatta be.

Megismerkedtünk a jurta felépítésével, alkotó részeivel, és az abban lakók és a berendezési tárgyak szigorú elhelyezkedési rendjével. Az elõadó maga is rendelkezik jurtával, sõt az elkészítésével is foglalkozik, így értékes gyakorlati tapasztalatait is megosztotta a közönséggel.Az elõadás végén a jurtalakó népek életmódját ismerhettük meg.
Balogh Márton a beszédes címû "Hogyan is készült a honfoglalás kori visszacsapó íj" témában tartott elõadást.

Bemutatásra kerültek az íjkészítés alapanyagai, megismerte a közönség az elkészítés egyes fázisait egészen a kész, mûködõképes fegyverig. A szemléletes bemutató során megtekinthetõk, kézbe foghatók voltak a az elkészítés egyes fázisaiban lévõ íjak, íj-alkatrészek.
"Sámánok és táltosok" címmel tartotta elõadását Dr. Birtalan Ágnes, az ELTE Belsõ-ázsiai Tanszékének vezetõje.

A gazdag helyszíni tapasztalatokkal rendelkezõ elismert szakember diáival és szemléletes stílusával egy cseppnyi mongol pusztát varázsolt a terembe. Az ázsiai ember hétköznapi szakralitása, összevetve a globalizálódó világ harsány külsõségeivel, elgondolkozásra és eszmecserére késztette a jelenlévõket.
Rendhagyó történelemórát tartott Hidán Csaba történész a Károli Gáspár Református Egyetem tanára "A viselet, fegyverzet és a harcmodor összefüggése a honfoglaló magyaroknál" címmel.

A gyakorlati bemutatóval fûszerezett elõadás, számos tévhitet oszlatott el, melyek eleinkrõl máig is élnek a köztudatban. Hidán tanár úr az újdonság erejével ható tények és összefüggések sokaságával árasztotta el közönségét. Az elõadás fokozatosan kötetlen beszélgetésbe csapott át, ahol mindenki kimerítõ választ kaphatott kérdéseire.

A Bornemisza Udvarház következõ rendezvényét 2003 tavaszára tervezi az egyesület, ahol az évforduló kapcsán a Rákóczi szabadságharc korát idézzük meg.

 

Vissza a Menüsorhoz